A dokumentum általában megvan
A bosszantó rész az, hogy emlékezni kellene, hol.
Egy tavalyi fotóban. A Fájlok között. Egy e-mail mellékletben. Egy szolgáltatói appban. Vagy egy olyan fájlnév alatt, ami körülbelül tíz percig tűnt jó ötletnek.
A keresés akkor válik igazán hasznossá, amikor nem az a kérdés, hogy megvan-e, hanem az, hogy hová tettem.
A pakliban keress, ne a mentési előzményben
A Panza a gyakran használt dokumentumoknak egy következetes helyet ad felismerhető kártyákkal.
Amikor szükséged van valamire, ebből a rendszerből indulj, ne abból próbáld visszafejteni, hogyan került hozzád eredetileg a fájl.
Ez főleg olyan helyzetekben számít, amikor nincs kedved keresgélni: biztosítási adat egy telefonhívás közben, útlevél check-in előtt, vagy járműadat egy űrlap felénél.
Először a hasznos réteghez juss el
Sokszor nem magát a teljes dokumentumot keresed.
Egy kötvényszám kell. Egy dátum. Egy tagsági azonosító. Egyetlen adat, ami történetesen egy nagyobb fájlban lakik.
A Panza ezeket a hasznos adatokat a kártyán tartja, így a gyors kérdésre nem kell minden alkalommal megnyitni és átnézni a forrást.
A forrás ott marad mögötte
A gyors hozzáférés ne hozzon létre még egy különálló másolatot.
Ha a gyors válasz nem elég, az eredeti dokumentum továbbra is elérhető a kártyával együtt.
A keresés elvisz a megfelelő helyre. A teljes forrás pedig ott van, amikor tényleg szükség van rá.
Egy kisebb pakliban könnyebb megtalálni dolgokat
A keresés egy válogatott rendszer részeként működik a legjobban.
Ne adj hozzá minden fájlt csak azért, mert lehet. Kezdd azokkal a dokumentumokkal, amelyekhez tényleg visszanyúlsz, és maradjon a pakli annyira hasznos, hogy a benne való keresésnek legyen értelme.